Ha kemény fába vágod a fejszét, akkor ...

Ha kemény fába vágod a fejszét, akkor mindenképpen a tövére hass! - a  kutató gyerekek felkészítése valami ilyesfajta feladat.

  Tanítványaim bemutatása előtt érdemesnek tartom bemutatni a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájának pontos körülhatárolását, más néven a KGYTK-t.

  "A verseny meghirdetője a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Országos ÉKP Központja és a Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Országos ÉKP Központjának kutató iskolája."

   "A verseny célja: A tudományos diákkörben kutató gyerekek ismerjék meg a kreatív társadalmi lét elemeit, amely a tudásalapú társadalom egyik alappillére. Sajátítsák el az önálló ismeretszerzés technikáit, módszereit a tudományos ismeretterjesztés és/vagy önálló mikro kutatásokon keresztül. Ismerjék meg a szellemi alkotás akaratpróbáló elemeit, és éljék meg annak kudarcait, sikereit. Legyen alapszintű jártasságuk a műveltségterületek és a tudományok rendszerében, ismerjék fel azok kapcsolatait, egymásra utaltságait. Sajátítsák el a tudományos diákkörben megszerzett tudásról folytatható kommunikációs formákat. Készüljenek fel szakmai reflexióra, kérdésekre és/vagy vitára, amikor az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon a kutatási eredményüket bemutatják."

  "A tíz éves kutatási tapasztalat azt mutatja, hogy a tudományos diákkör az általános iskolák körében is hatékonyan működtethető. Kiemelt célunk a tudományos diákkörben a kreatív társadalmi létre nevelés. Ezen belül a diákok érdeklődési területeiknek megfelelően önműveléssel megismerik és megtanulják az iskolán belüli és kívüli forrásközpontok, valamint az Internet használatát. A megszerzett ismereteket felhasználva kiselőadásokat tartanak, megismerik a választott tudományos témát és annak aktuális problémafelvetéseit. A témáról és a tudomány által felvetett, vizsgált problémákról beszámolót készítenek a megadott formai követelményeknek megfelelően."

Forrás: http://www.bocskaialtalanos.hu/kutato-gyerekek-tudomanyos-konferenciaja-kgytk/  - megtekintve: 2012.09.09.

Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája - KGYTK

  Ezen blogbejegyzést  következő három bejegyzésekben három tanítványom KGYTK-ra való felkészítési tapasztalatairól szeretnék beszámolni. Mindhárman a természettudomány "kutatás-módszertan" kategóriájában készítettek dolgozatot. Dolgozataik rövid címe: Naplopó, Figaro, WvW.

KTB vidám feladatai

Legyél Te is Milliópontos

 

   Ez a tudáspróba a TV-műsor hasonlóan épül fel, de kémia vagy fizika kérdésekre kell válaszolni. A Gyermek játszik (válaszol), a Mester segíthet kétszer, 1 alkalommal a Rokonok is, de létezik a telefonos segítség is, kik külső szakember lehetnek. A feladatsort HTML állományban dolgoztam fel és Internet Explorerrel böngészhető, miközben hangeffektek és képi látványok fokozzák a vetélkedés élményét.

Döntés előtt a Mester és a Gyermek

 

Képforrás:
Milliomos - http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/1/18/Legyen_On_Is_Milliomos - logo.jpg, megtekintve: 2013.04.08.

Stop én!

 

   A Család a vetélkedő előtt legalább kettő héttel 150 kérdésből álló felelet-választásos biológia feladatsor kap, melyekhez a helyes válaszok is ismertek. A Család tagjai többszöri kikérdezéssel készítik fel a Gyermeket a vetélkedőre. A vetélkedő napján a három Család gyermekei egymást kihívják játékra egy nyomógombos készülék előtt. Aki a játékvezető által feltett kérdésre hamarabb tudja a választ az nyomógombot nyom, lámpája kigyullad, a másik játékos lámpája ilyenkor letiltódik. Így kiderül ki volt a gyorsabb. Csak helyes válasz fogadható el. A játékvezető a korábbi 150 kérdésből véletlenszerűen kérdez 30-at. A készüléket 6 Voltos jelfogókból építettem ki (busz leszállásjelző alapötlete), a nyomógombokat pillanatkapcsolókból készültek. 

 Maradj Talpon!

 

  A legújabb lehetséges feladatsor. A közkedvelt TV műsor mintájára, többszörös módosítással. A Gyermekek vetélkednek egymással párokban, felváltva válaszolva a kivetített kérdésekre. A kitalálandó kifejezések digitális táblán láthatók. Ebben a játékban nem esnek le a gyerekek, de készítettem 2 ejtő szerkezetet, amelyre két 30 cm-es bábut helyeznek el a játékosok. A kihívott játékosok bábujában pontdoboz van elrejtve, a kihívó pedig egy pontrendszer alapján szerez pontot magának. Ha a kihívó befejezi a játékot, kihívott lesz, s új játék kezdődik egy másik játékossal, azaz Gyerekkel. A vetítést kép- és hangeffektek kísérik.

A kihívó és kihívott bábjai az ejtő szerkezeten

Képforrás:
Maradj Talpon: http://www.fogatsport.hu/portal/files/kepek/maradj_talpon.jpg - megtekintve: 2013.04.08.

Nemzeti vágta

 

  Az utóbbi években a technikai elemek is szerepet játszottak a vetélkedőn. A Winkler Kft. online megrendelőjében találtam egy Futógépet (lépegető ló), melyet a Családok 3 délutáni foglakozás során készítenek el, majd a vetélkedőn az iskola körfolyosóján Nemzeti Vágtaként bemutatják. Az építő munkában minden családtagra szükség van.  A videón a Nemzeti Vágta rövid klipje tekinthető meg.

Képforrás:
Futó gép: http://winkler.turbo.at/shop_hu/product_info.php?cPath=1121_1129&products_id=29717 - megtekintve: 2013.04.08.

---

Kalandozás a Természettudomány Birodalmában - KTB

  Mindannyian készítettünk fel tanulókat városi, megyei, avagy országos versenyre. A tanulmányi év végén egy munkaközösségi statisztikában viszont megfigyelhettük, hogy kisebb- nagyobb különbséggel ugyanazok a „jó” tanulók vettek részt a versenyeken. Azt is tapasztalhattuk, hogy a jó képességű gyermekeink elkerülnek a hatosztályos gimnáziumokba, s a korábban vélt „közepesek” egy része a tanulmányi munkájukat tekintve fellépnek az új iskolába kerülők helyére. Elgondolkodtató volt számomra, hogy nem vettem észre a „csendes közepeseket”! 13 évvel ezelőtt elhatároztam, hogy a „favoritok” mellet, én külön időt szánok a „közepes” tanulók versenyének, belső iskolai versenyek szervezésével, de bajban voltam azzal, hogy milyen formát szabjak az új versenynek.

KTB - tartalmi, formai felépítése

  Ha a verseny résztvevői szempontjából gondolkodtam, érdekes módon nehéz volt megmondani kik is a közepesek. Ezért nem mondtam le a jó tanulókról és csapatversenyben gondolkodtam. Ugyanekkor a TV2 műsorában futott a Fort Boyard – Az Erőd c. műsor és ez ötletadó is lett. A műsorban feladatok sorozatait csapatokban kellet megoldani, kalandos élményes formában. Igaz, fizikumot is igénybe vevő feladatok is voltak, de szorosan kapcsolódtak fizikai és technikai eszközökhöz. Én ekkor tájt kezdtem középiskolai óraadó tanár lenni informatika tantárgyból és a más életkori sajátosságú tanulók felfedezése mellet, szakmai kihívást kaptam az érettségire való felkészítésre. A gimnáziumi záró vizsga ténye ötletsorozatot indított el bennem, gondoltam legyenek a vetélkedőn matúráim.

  A 7. évfolyamon csapatvetélkedőt hirdettem kettő- esetleg háromfordulós versenyre. A csapat résztvevői a következő funkciókat kapták: 1 fő Mester, 1 fő Gyermek, 2 fő Pártoló, 3 fő Rokon. A csapat egy nagy Család lett. A Családtagok a vetélkedő folyamán úgy kapnak feladatokat, hogy a Gyermek feladatmegoldását segítsék és legyen cél az, hogy a vetélkedő utolsó fordulóján a Gyermek megszerezze a Matúra oklevelet, ez egyben az összes feladatpontok 80-85% százalékát jelenti. A vetélkedő rendszerint: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika tantárgyak ismereteire épít, de helyet kapott már az informatika és a technika is. Az év során csak 3 csapat juthat a döntőbe, a nyertes család Vándorgömböt kap. A döntő résztvevői tárgyi jutalomban részesülnek.

  Az ötletsorozat része az is, hogy az említett családszerkezetet történelmi alapokra is szerettem volna helyezni, s így találok rá a Mester kifejezésre. „Mester úr” kifejezéssel a falusi tanítókat nevezték a XVII. századtól egészen a XX. század elejéig (Mészáros 1982:184)

  A mester ugyan soha nem családtag a családban, de tudjuk, hogy gazdag görög családok fizetett magán tanítókat tartottak, hogy gyermekük neveltetésével is biztosíthassák vezető szerepüket a városban. A Pártolók lényegében a szülők, aki megbízzák a Mestert feladata ellátására, a gyermek fő gondoskodói. Amikor döntenem kellett abban, hogy 3 főnél több legyen a család, avagy nem, akkor kezdetben keresztszülők jutottak az eszembe. A keresztszülő-választásnak több féle szokása van, annyi bizonyos, hogy rokonok és barátok lehettek, kik a gyermek iránt kötelezettséget vállalnak[1]. Így született meg a nagy családi csapat. Itt meg kell jegyeznem több alkalommal az anyagi támogatások hiányában nem sikerül a csapat rokoni résztvevőit beszervezni.

---

[1] http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-359.html - megtekintve: 2013.04.08.

Képforrás: Mester, tanítvány, pártolók: szkennerelt – Lukács Ernőné (1964) Mekkora? Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest.

Mester és tanítványa c. tanulmány

Bevezető

Városi iskola tanítója

  Nincs annál magasztosabb érzés, mint amikor a pedagógus gördülékenyen tudja alkalmazni nevelő hatásait, a szaktantárgyi értékközvetítését és a differenciált tanítási módszereit. Mindezeket úgy, hogy a napi praxisban 4-6 órát tanít és a délutáni órákban pedig marad idő a tanulók felzárkóztatásra és persze a tehetséggondozásukra is.

  Közel 30 éve tanítok általános iskolában fizika, technika és 15 éve informatika tantárgyat városi iskola tanáraként teljesen "nevelői pálca" menetesen. Minden évben sokat találkozok több műveltségi területen tehetséges gyermekekkel és sok-sok tanulásban felzárkózásra szorulókkal is. Ezen tanulóknak képességszintjeik viszont egyre távolabb esnek egymástól, ezért bizony sok fejtörést okoz az osztálykeretek közötti pedagógiai munka megvalósítása.
  Tanulmányomban azonban mégis a tanórán kívüli munkám probléma hátteréről és azoknak vélt megoldásairól szeretnék értekezni, elsősorban a tehetséges tanulók szemszögéből. Az egyik ilyen tanórán kívüli elfoglaltság a természettudományos iskolai belső versenyek szervezése azaz Kalandozás a Természettudományok Birodalmában, a másik a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciára való egyéni felkészítése, valamint ez utóbbihoz kapcsolódó Bölcsek Köve Kutató Társaság felsős tanulóinak összefogása, motivációs vezetése. Az említett tanórán kívüli sajátos nevelő munkámban tapasztaltak folyamatos érlelődés eredményei, kezdetben egymástól függetlenek voltak. Az utóbbi években (2013) viszont azt feltételeztem, s most is feltételezem, hogy lehetnek közös pedagógiai gyökerek a szervezett foglalkozások között, amelyek a természettudományos kutatás jellemző módszereinek adaptálásával kapcsolatba hozhatók, s hozzájárulhatnak értékes tudományos diákköri munkák születéséhez. Már itt a bevezetőben szeretném pontosítani, hogy ezen tanulmány igyekszik minden lehetséges módszertani problémát felvetni, megoldást ajánlani és csak egy érlelődő hipotézisig jut el, melynek lényege az, létezik olyan módszer, amely 10-14 éves tanulókat kutató munkára készít elő. Vegyük tehát szemügyre mester és tanítványának pedagógiai kölcsönhatását.

Képforrás: Városi iskola tanítója - szkennerelt: Mészáros István (1982) Mióta van iskola? Móra Fernc Könyvkiadó, Budapest. 75. p.